Történelem

A Répce folyó közelségének köszönhetõen késõ vaskori, bronzkori településnyomok tanúskodnak az élet korai létezésérõl a településen. Földmunkák során 2000-ben, a Répcétõl nem messze újabb leletekre, egy X-XI. századi település maradványaira bukkantak. A helybéliek által most is "Várdomb"-nak nevezett területen találták eddig a legtöbb régészeti emléket, egy, ma már nem látható, XI.-XIV. század környéki kisebb méretû vár maradványait.

A mai Répcelak elõdjének - Lak néven történõ - elsõ említésével egy 1268-as iratban találkozhatunk. Birtokosai között találjuk többek közt a Ják, Héder, Osl, Csák családokat. A XIV-XV. században az Óvári és Laki családok birtokáról tesz említést a krónika. A község, mint jobbágyfalu eredetileg a sárvári várhoz tartozott, majd Luxemburgi Zsigmond a Kisfaludy családnak adományozta. Késõbbi számos földesura közül legjelentõsebbek az Ajkay, Radó, Barthodeiszky és Vitnyédi családok voltak.

A térségi jelentõségû események ritka példájaként a történetírás egy fontosabb történést köt a településhez: 1707-ben gróf Stahremberg osztrák hadvezér itt fogadta a kõszegiek küldöttségét.

Egy 1720-as népesség összeírás még csak 21 jobbágyot talált itt, 1780-ban már 545 helyi lakost, majd 1804-ben 44 házat és 137 családot számláltak össze, s innét a lakosság száma egyenletesen növekedett.

Az 1848-49-es szabadságharcban részt vett Barthodeiszky István huszárhadnagy is, kinek sírja a helyi temetõben megtalálható.

A nagyközség elsõ pecsétje egy 1855-ös levélen található.

A XIX. század végére "Répczelak" jelentõsebb településsé fejlõdött: a millennium évében 134 házban 1025 lakos élt. A település felvirágzása elsõsorban a Radó családnak tulajdonítható: 1870-ben megépült a templom, volt vasútállomása, postája, távírója, és körjegyzõségi székhely funkcióját is betöltötte. Fellendülésében fontos szerepe lett Radó Kálmánnak, Vas vármegye egykori fõispánjának, akinek 1700 holdas mintagazdasága messze földön híres volt. Az õ tulajdona volt a község legszebb építészeti alkotása, a díszes kastély, melynek alapja egy Mátyás korabeli építmény volt. Megmaradt része, a barokk stílusú, úgynevezett "Kertészlak" Répcelak egyetlen mûemléke.

Oldal 1/3   [ 1 | 2 | 3 ]    Nincs szöveg! »


Képgaléria

  • 23329
  • 23344
  • 23378
  • 23387
  • 23341
  • 23245
  • 23297
  • 23338
  • 23411
  • 23291
  • 23408
  • 23417
  • 23405
  • 23306
  • 23242