Történelem

A helyi ipar elsõ lépéseként, a külföldi tejipari vállalkozók magyarországi megjelenésének keretében a svájci Stauffer Frigyes és fiai 1905-ben tejüzemet alapítottak, melynek tejbegyûjtési, sajt-és vajgyártási tevékenysége támaszkodhatott a fejlett állattenyésztésre és jó közlekedési lehetõségekre.

A helyi gazdaság alapját a két világháború között is az agrárszféra jelentette.

1914-ben tûzvész pusztított, a házak nagy része leégett.

A község fejlõdése igazán a második világháború után indult meg. Az 1945-46-os évek legfontosabb, a község életét máig meghatározó történésként - a 30-as években megindult geológiai kutatási program folytatása keretében - Mihályi és Vámoscsalád között feltárták azt az MB-5/b szén-dioxid kutat, melyre a Répcelaki Szénsavgyár települt. Az 1956 júniusában beindított üzem azon túl, hogy a helyi és környékbeli foglalkoztatottak kulcsszereplõjévé és a lakosságszám növekedésének motorjává vált, több termékbõl (pl. szifonpatron) az egész ország kizárólagos ellátását is végezte. A gazdaság korábbi szereplõi közül az újrainduló sajtgyárat 1948-ban államosították, a domináns jelentõségû mezõgazdaság pedig a földreformmal és a szövetkezéssel új szereplõket kapott. 1949-ben megalapították a Petõfi Termelõszövetkezetet, utódja az öt település szövetkezeteit tömörítõ "Nagymezõ" lett (1962-68). A másik helyi nagyüzem, az 1960-ban alapított Répcelaki Állami Gazdaság a háború után létrejött, 1954-ben székhelyet váltott, elsõsorban sertéstenyésztésre szakosodott Dénesfai ÁG többször átalakult, átkeresztelt jogutódja.

Az ipari üzemek fejlõdése, és a munkalehetõségeknek köszönhetõ bevándorlások az ötvenes évek közepétõl teljesen új utcasorok, utak, járdák megépülésével jártak. Törpevízmû, új óvoda (1951), gimnázium (1964), új orvosi rendelõ(1965) létesült, majd az 1965-ös árvíz után újabb 209 lakás felépítése, késõbb óvodabõvítés(1969), bölcsõde alapítás(1973), iskolai tornateremépítés (1974),ÁFÉSZ-áruház létesítése(1979), gázprogram (1970-es évek) és számos további közcélú beruházás reprezentálja a városiasodás dinamizmusát, melyet az 1969. évi szénsavgyári robbanás sem vetett vissza.

A település fejlõdésével párhuzamosan közigazgatási helyzete is megváltozott, Répcelak 1971. július 1-jétõl nagyközség. 1996-tól a sárvári kistérség tagja, ma a település Csániggal alkot körjegyzõséget.

Oldal 2/3 « Nincs szöveg!    [ 1 | 2 | 3 ]    Nincs szöveg! »

Képgaléria

  • 22715
  • 22547
  • 22655
  • 22626
  • 22559
  • 22596
  • 22623
  • 22492
  • 22629
  • 22706
  • 22727
  • 22670
  • 22682
  • 22632
  • 22691